Belváros este sötétedés után

london_night.jpg
Azonosító: 
59

Belváros este sötétedés után
London olyan hatalmas és megannyi érdekes látnivalót kínál, hogy lehetetlen egyetlen út során mindent megnézned, és igazán megismerned a várost. Azért mi mégis szeretnénk egy kis ízelítőt adni ebből a sokszínű városból, mely sosem alszik. 

Esti kirándulásunk 22.00 – kor indul, az alább felsorolt látnivalók érintésével, magyar nyelven!

Részvételi díj: 10.900.- /fő.
Min. foglalási létszám 2 fő. 


 

BIG-BEN:
A Westminster-palota óratornya, amiben a Big Ben található, 1834-ben tűzvészben elpusztult. A palota újjáépítésekor felkérték Benjamin Lewis Vulliamyt, a kor neves órását egy új óramű tervezésére, de ő a kivitelezést lehetetlennek tartotta. Egy műkedvelő órás, Edmund Beckett Denison vállalkozott a megvalósításra. Vita folyt arról, hogy az órát tervezzék a toronyhoz vagy fordítva. Végül Denison tervei alapján elkészült az óramű.
A gátlómű egy gravitációs rendszer, ami annyit tesz, hogy egyes alkatrészeket nem rugó, hanem saját súlyuk vezet vissza alapállásba. Az inga 4 méter hosszú. A mutatók tervezésekor a hó nyomására és a rájuk telepedő nagyobb madarakra is gondolt. A mutatók súlyának könnyítésére azokat ágyúfémből, (különlegesen könnyű és rugalmas) bronzból készíttette. Az egész órákat 16 tonna súlyú harangon veri el az ütőmű. A Big Ben teljes szerkezete hat méter hosszú, két méter széles. A gyártási költségek csökkentésére a kerék fogait és egymáson csúszó alkatrészeit simára köszörülték, de a kovácsolás nyomait nem távolították el. Denison a nagy óra gyártásának, megkezdése előtt elkészíttette az óra modelljét, ami maga is tekintélyes szerkezet.
A Big Ben nem a torony, nem is az óra, hanem a harang neve. Az építés vezetőjének, Benjamin Hallnak az emlékét őrzi.
A jellegzetes alakú toronyóra ütéseit a rádió is közvetíti. Az ütések jellegzetes melódiáját, a Westminster-ütést szobaóráknál is alkalmazzák

WESTMINSTER:
A Westminster-palota London parliamentjének épülete, 1200 teremmel. 1864-ben adták át az épületet, amit egy tűzvész után építettek újra. A Westminster Palota legrégebbi része, a Westminster Hall (ami nem égett le) 1097-es. A parlament óratornya, a 94 m magas Big Ben, London egyik leglátogatottabb látványosságának számít, (holott jelenleg, külföldi állampolgárok belülről nem látogathatják). Harangjátékát többek között egy 13 tonnás harang is szolgáltatja. A Big Ben a Parlamenttel és a Westminster apátsággal a UNESCO Világörökség része. A közelben található a mindenkori miniszterelnök lakhelye, a Downing Street 10-ben.

LONDON EYE:
A British Airways London Eye, azaz a Millenniumi Kerék, a Temze keleti partján, a Westminster és a Hungerford hidak között található. 135 méteres magasságával 2006. májusáig ez volt a világ legmagasabb forgókereke. Tiszta időben akár 40 km-re (Windsorig) is ellátni a tetejéről.
Az óriáskerék külső széléhez rögzített 32 zárt kabin kb. 0,9 km/h sebességgel, kb. 30 perc alatt tesz meg egy kört.

VIKTORIA EMBANKMENT:
A Victoria Embankment a Thames Embankment része, egy utca és sétány a Temze északi partján London belvárosában. A rakpart Westminster és a City of London között van.
A Victoria Embankment elkészítése 1865-ben kezdődött. Joseph Bazalgette irányítása alatt 1870-re lett kész. A rakpart elkészítése a [Metropolitan Board of Works egyik projektje volt. A munkálatokon az építkezés Thomas Brassey feladata volt. A munkálatok eredeti célja az volt, hogy Londonnak is legyen szennyvízhálózata. Egy másik figyelembe vett szempont volt a Strand és a Fleet Street zsúfoltságának csökkentése.
Az HMS President és az HMS Wellington azon hajók közé tartoznak, melyek állandóan a Victoria Embankmentnél horgonyoztak. Még turistalátványosságnak számít Kleopátra tűje és a modern hatású Cleopatra's Kiosk.

TOWER:
London egyik jelképe és az egyik leginkább látogatottabb nevezettesség a londoni Tower középkori épületegyüttese a Temze partján. A folyótól a Towert a Tower Wharf nevű, ingyenesen látogatható sétány választja el. Innen csodálatos kilátás nyílik a Temzére, a Tower Bridge-re, a túlparti városházára és a Belfast nevű múzeumhajóra egyaránt.
A Tower az évszázadok során a legkülönbözőbb célokra szolgált: volt királyi palota és várkastély, kincstár és börtön, állatkert és csillagvizsgáló. Ugyan I. Jakab uralkodásától kezdve falai között nem lakott uralkodó, de a britek által oly annyira kedvelt hagyományok egyike értelmében a koronázása előtti éjszakát az uralkodónak a Towerben kell töltenie. Jelenleg a Tower a világ egyik legnagyobb turista attrakciója, a Világörökség része, melyet évente több, mint kétmillió ember látogat meg. Itt őrzik a brit koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt.

TOWER BRIDGE:
Nyolc év, öt fővállalkozó és 432 építőmunkás kellett ahhoz, hogy a híd felépüljön.
A folyómederbe ágyazott két pillér viseli a híd 11 000 tonnás acélvázát, melyre portlandi kőből és gránitból épült a híd „ruhája". Két tornya a középkor szokásai szerint házakkal beépített hidakat idéz, vörösesbarna kőtömegükön a fehér ablakkeretek, erkélyek, tornyocskák gótikus jelleget kölcsönöznek a hídnak.
A híd tulajdonképpen kettős híd: az alsó híd felnyitható, alatta tengerjáró hajók is elférnek. Eközben a gyalogosok a 43 méter magas felső hídsoron is közlekedhetnek.

A Tower-híd két gótikus kőtornyában kiállítás mutatja be a híd történetét, ahol megtekinthetőek az eredeti gőzgépek és akkumulátorok is, kilátójából pedig csodálatos panoráma nyílik a városra.

LONDON BRIDGE:
A London Bridge helyén két évezred óta híd áll. A jelenlegi hidat II. Erzsébet királynő nyitotta meg 1973. március 17-én. A hídépítők célja az volt, hogy a híd hosszú életű és funkcionális legyen, így szembetűnően kevésbé díszített, mint a többi londoni híd.
Ezen a helyen először még a rómaiak építettek fa, katonai ponton hidat i.sz. 50-ben. I.sz. 55-ben cölöphíd épült itt, melyet a rómaiak barakkjai, és a helybeliek kis kereskedő telepe vett körül, London városának elődje.
Az ősi fa híd számtalanszor elpusztult: I.sz. 60-ban Boudicca királynő, 1014-ben a norvég Olaf király csapatai rombolták le, 1091-ben a híres londoni tornádónak, míg 1136-ban tűzvésznek esett áldozatul.
II. Henrik 1176-es utasítására, Peter de Colechurch irányítása alatt kőhíd tervei készültek. A híd azonban csak 1209-re - Földnélküli János uralkodása idején - készült el, és állt 1831-ig.
A híd - a korabeli „divat”-nak megfelelően - leginkább utcára hasonlított: két végét erős kapuk védték, a hídon néhol 7 emeletes házak, üzletek, sőt egy Becket Tamás meggyilkolt canterbury-i érsek nevét viselő kápolna állt. 

 


MONUMENT:
London számtalan emlékműve közül ez „az” Emlékmű, mely az 1666. szeptember 2-án kitört nagy londoni tűzvésznek állít emléket. A tűzvész 1666. szeptember 2-án egy vasárnapon ütött ki az Emlékműhöz közeli Pudding Lane egyik péküzletében. A tűzben - amely három napon át tombolt - London nagy része elpusztult. Jószerével csupán a kőépületek maradtak épek. Az oszlop belsejében 345 csigalépcsőfok vezet felfelé. 311 lépcső megtétele után az oszlop tetején található kilátó-teraszhoz érünk, melyből - sokak szerint - szebb kilátás nyílik, mint a Szent Péter Székesegyház tetejéről, hiszen innen a székesegyházat is látni... A kilátó-terasz fölött egy 13 méter magas aranyozott tűzgolyó jelképezi a várost ért természeti csapást.

St PAUL KATEDRÁLIS:
St Paul's Cathedral Európa ötödik legnagyobb temploma, mely némileg a római Szt. Péter-székesegyházra emlékeztet. Helyén már évszázadokkal a Wren-féle újjáépítése előtt is katedrális állt. A középkori székesegyházról II. Károly udvari festője, a cseh Wenceslaus Hollar készített aprólékos rézkarcot. A székesegyháznak a korabeli Európában – a milánói és a sevillai dóm kivételével – nem akadt párja. Ez a székesegyház ugyanakkor a Nagy tűzvész során teljesen megsemmisült. A székesegyház újjáépítésére Sir Christopher Wren irányítása alatt 1675 és 1710 között került sor. Jelenleg a székesegyház teljes felújítása folyik felépítésének 300. évfordulója alkalmából.

TRAFALGAR SQUARE:
Talán a világ egyik legismertebb, állandóan nyüzsgő tere, amely a londoniak számára mindennapi találkozó hely, helyet ad sok jeles nap (Karácsony, Újév) és győztes sportesemény ünneplésének, valamint számtalan politikai rendezvénynek is. A teret uralja a középen álló Nelson oszlop, valamint a két szökőkút. A teret északról a Nemzeti Képtár lépcsősor övezte terasza zárja, amióta 2003-ban a tér északi végét és környékének forgalmát újratervezték.

PICCADILLY CIRCUS:
A Piccadilly Circus, amely London egyik legforgalmasabb és legszínesebb pontja, a West End központja. A körtérbe öt nyüzsgő út fut be és a tér mára London egyik jelképévé vált, a híres neonreklámjaival és Erósz-szobrával. A tér közepén álló szobor eredetileg a keresztény jótékonyság angyalát akarta ábrázolni és Shaftesbury lordjának állított emléket 1892-ben. Később átkeresztelték Erószra, a görög mitológia szerelemistenének. Az alumíniumból készített szobor egy bronz szökőkút felett emelkedik íjjal és nyíllal a kezében.

BUCKINGHAM PALOTA:
A Buckingham Palace 1837. óta az angol királyi rezidencia. A palota – bár a Királyi Gyűjtemény páratlan darabjaival van berendezve, illetve díszítve, nem művészeti galéria vagy múzeum, hanem egyike a világ jelenleg is aktívan működő királyi udvarainak. A klasszicista stílusú, kétemeletes palotát – melyben 775 szoba található – széles, kikövezett udvar választja el a kovácsoltvas kerítéstől, melynek oszlopfőin a Királynő Bestiái, vagyis a királyi családba beolvadt nemzetségek és az meghódított területek címerállatai láthatóak.
HARRODS:
A Harrods mindenekelőtt a világ egyik legnevesebb és London zászlóvivő luxusáruháza. Azonban az első zöldséges stand megnyitása óta eltelt 173 év alatt a Harrods Group mára saját bankkal, ingatlancéggel, kaszinóval, légitársasággal rendelkező nagyvállalattá vált, s nem mellesleg Márkás Históriánk legújabb fejezetének főszereplőjévé.